A nyári Erzsébetvárosnak sajátos hangulata van: a gangokon muskátliillat; a hőségben már kapualj hűvöse is megnyugtató; a Damjanich utca fái alatt szűrt fény esik az aszfaltra, a zsidónegyed zegzugos utcáiban pedig egyszerre van jelen a múlt század sok néma emléke és napjaink dinamikus életének minden zaja.

Ma már természetesnek hat, hogy minden évben megrendezik az Ünnepi Könyvhetet. Az elsőt, az ún. „Magyar Könyvhét” nevűt 1929-ben országos lelkesedés fogadta. Az ötlet már két évvel korábban megszületett: Supka Géza 1927-ben vetette fel a könyvkiadók miskolci közgyűlésén, hogy a magyar könyv ügyét országos mozgalommal kellene támogatni.

A magyar költészet napja 1956-ban született meg, a nyári Ünnepi Könyvhét egyik rendezvényeként — szovjet mintára, ahol már 1955-től tartottak versünnepet. A következő alkalomra a kádári konszolidáció kezdetéig, 1961-ig kellett várni.